Sziklamászás-premier született 2012. februárjának leghidegebb napjaiban, 15–22. között a Békás-szorosban, a Bardócz-falon. a 11 kötélhossznyi, 420 méter hosszú, 300 méter magas, 7 plusz, illetve a 4 plusz nehézségű Zeitgeist – Korszellem – nevű sziklaútvonalat a nagyváradi származású, Franciaországban élő világklasszis extrém sziklamászó, Fucskó Leslie (László), illetve a szintén nagyváradi Camerzan Emilian-Robert, az Espo becenéven közismert alpinista mászta meg először. A Bardócz-falon töltött hét napról és a Zeitgeist-útvonalon szerzett tapasztalatokról Fucskó Leslie nyilatkozott a Hargita Népének.
– Az ötlet még a nyáron fogalmazódott meg, amikor mászótanfolyamot tartottam a Békás-szorosban. A tanítványaim között voltak gyergyói hegymászók is, ők említették, hogy van itt egy olyan útvonal, amit még az 1980-as évek közepén kezdett el Viorel Boboc és Mircea Opriş román hegymászó, de soha senki nem fejezte be, mert túlságosan nehéz. Még a nyáron megmásztuk az első kötélhosszt, majd eldöntöttük, alkalmasabb időpontban visszatérünk, és megpróbáljuk még egyszer.
– Téli időszakra esett a választásuk. Miért nem nyáron tértek vissza, amikor kedvezőbb az időjárás?
– Mert nyáron a szikla alja tele van mindenféle csecsebecsét árusító bódéval, ahol rengeteg ember jár, ha pedig véletlenül leesik egy kő, rögtön van egy halott. Olyankor kellett jönnünk, amikor az aljban nem járnak emberek, annak ellenére, hogy a téli mászás mind fizikai, mind pszichikai szempontból nehezebb, mint a nyári. S ha már rákérdezett, nekem is van egy kérdésem: mikor költöztetik el onnan a tájat rondító bódékat egy parkba, biztonságos helyre? Ilyen sehol nincs...
– Sikerült kifogniuk a leghidegebb napokat az idei télen...
– Nem így terveztük, ugyanis voltunk már itt decemberben, az ünnepek alatt. Akkor is próbálkoztunk, de a harmadik-negyedik kötélhossznál rájöttünk, nehezebb a fal, mint gondoltuk, nekünk pedig nincs elég időnk megmászni. Ez a próbálkozás január 3–5. között történt, utána visszautaztam Franciaországba, majd három hét múlva ismét eljöttünk, több időt szánva a fal megmászására. A helybéliektől tudjuk, hogy valóban kifogtuk a legnagyobb hideget az idei télen, azt pedig megtapasztaltuk, hogy nem kellemes mínusz 26-27 fokban sziklafalat mászni.
– Mi okozott még nehézséget a mászás során?
– Technikailag a fal önmagában nehéz, két kötélhosszt leszámítva végig áthajlásos részeken kellett haladnunk. A szabadmászásos szakaszok 7 pluszosak, míg a mesterséges mászórészek A4-es nehézségűek, ez azt jelenti, hogy a Békás-szorosban lévő mászóutak között messze a legnehezebb. Ehhez még hozzáadódott, hogy az éjszakáinkat is a falon töltöttük, egy speciális falsátorban aludtunk a standokon, vagyis a biztonságosabb pihenőszakaszokon.
Illetve magunkkal vittük a százkilónyi felszerelésünket, élelmet, vizet, ami szintén fárasztó volt.
– Nem lett volna könnyebb segítséget kérni és az élelmet, egyéb kellékeket az aljból feljuttatni a sziklára?
– De igen, létezik ez a mászási stílus is, viszont a mi hegymászás iránti elkötelezettségünk másról szól. Mi „elvágjuk a köldökzsinórt”, és önerőből, csak a csapattársak segítségében bízva másszuk meg a falat. Gyakorlatilag önállóan, külső segítség nélkül mászunk, nincs kapcsolatunk az aljban lévőkkel, de valljuk, hogy így a szép és stílusos.
– Így viszont nehezebb is, miköz-ben lényeges, hogy megbízható legyen a partner, akivel konkrétan egy kötéllel kötötte össze az életét. Miért éppen a nagyváradi Camerzan Emilian-Robertet, a hegymászókörökben Espo becenéven ismert sziklamászót választotta társául?
– Espóval 2001 óta ismerjük egymást, és 2007-ben együtt vettünk részt azon a tibeti expedíción, amikor további két nagyváradi mászóval egy új utat nyitottunk. Utána együtt másztunk Olaszországban, Franciaországban, Marokkóban – tudom, hogy mire képes, és megbízható partner a sziklán. Mellesleg a nehéz technikai mászást kevesen művelik Romániában. Nagyváradon van még egy-két srác, illetve Bukarestben, de az utóbbiak nem vállalnak ennyire nehéz utakat.
– Nehézségi fokozatban hol vannak még hasonló mászóutak a világon?
– Az olasz Dolomitokban és Spanyolországban a Picos, de Europában ismerek hasonló nehézségű falakat. Utóbbiban ugyancsak mészkőfalak vannak, hosszú áthajlásos szakaszokkal.
– Miért nevezték Zeitgeistnek a megnyitott új sziklamászó utat?
– Eleinte a Fagyos lelkek nevet akartuk adni az útnak, mivel sokat fagyoskodtunk. Aztán a hét nap alatt volt időnk gondolkodni a néven, és mivel az is szempont volt, hogy ne legyen se magyar, se román, se angol, se francia neve az útvonalnak, a német Zeitgeist szót választottuk, ami azt jelenti: a kor szelleme. Úgy gondoljuk, hogy ez új korszakot nyit az itteni hegymászásban, mert ilyen nehézségű út Romániában még nincs – a Zeitgeist, a kor szelleme tökéletesen fedi a valóságot.
– Egy ilyen akció komoly logisztikát igényel. Voltak-e segítőik?
– Teljesen magánkezdeményezés volt, noha mindketten tagjai vagyunk hegymászókluboknak, ezt a premiert magánszemélyként, saját költségünkön vittük véghez. Természetesen vannak személyes szponzoraim, akik felszereléssel, ru házattal támogattak, nem utolsósorban komoly segítségünkre voltak a gyergyói hegymászók, hegyimentők. Ők szállásoltak el, segítettek kivinni a zsákjainkat a sziklafal alá, aztán hét nap után, miután kiértünk a tetőre, fönt vártak, és segítettek levinni a felszerelést. Ha nekünk kellett volna levinni a csomagjainkat, két napba telt volna. Ez óriási segítség volt, mert fáradtak, gyűröttek voltunk.
– A sziklaút már ismert, ez azt jelenti, hogy ezután bárki megmászhatja a Zeitgeist-útvonalon a Bardócz-falat?
– Nem éppen, ugyanis a mi stílusunkhoz az is hozzátartozik, hogy nem hagyunk semmilyen
szerelést a falban, csupán a standokon, a pihenőhelyeken. Az utat kijelöltük, a standok biztonságosak, de ha valaki újra meg akarja mászni ezt a falat, az majdnem akkora erőfeszítésébe kerül, mint nekünk. Ettől függetlenül ajlom az utat a hegymászóknak, ám jó tudni: vannak olyan szakaszok, ahonnan nem tanácsos leesni.
*
Kalandozó megjegyzése: Bukarest és Kolozsvár után 2012. nov emberében Gyergyószentmiklóson is bemutatta legújabb filmjét Fucskó László (ismertebb nevén Leslie Fucskó) hegymászó. A film címe Zeitgeist a fehér pokolban, s a Békás-szorosban – idén január-februárban – végrehajtott expedíciót mutatja be.
Néhány perces riportfilm a jútubon Fucskó Lászlóék gyergyói premierjéről - kattintással elérhető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése