 |
| Rekonstruált cölöpfalu Überlingenben * Fotó Xántus |
A rettegett „Föhn-
wetter"
A tónak rendkívül kedvező környezet-éghajlata van. A párás levegő és az erős napsütés uralmát csak olykor-olykor töri meg az Alpokról lebukó föhn-szél, amely aztán kiváltja a híres vagy inkább a hírhedt „Föhnwettert".
Ez a különleges, és az Alpok északi peremtájaira jellemző időjárási helyzet akkor áll elő, amikor a Földközi-tenger medencéje fölött magas, az Alpoktól északra ellenben alacsony légnyomású góc vagy gócok helyezkednek el. A mediterrán jellegű, tehát meleg és nedves légtömegek átbuknak az Alpokon előzőleg megszabadulva a bennük lévő nedvességtől, mely eső vagy hó formájában válik ki a déli lejtőkön. A csúcsokon átbukó föhn-szél már igen száraz, s mivel lefelé zúdul, erősen felmelegszik, s az északi oldalon valósággal "megeszi" a havat. Ezért hívják „hófalónak" is. Megjelenését különleges felhőfajták jelzik, melyek zászló vagy éppenséggel csészealj formában jelennek meg. Utóbbiak csalódásig hasonlítanak valamiféle lencse alakú kozmikus járműhöz, különösen akkor, amikor a Nap már lement, de visszasütő sugarai rnég megaranyozzák a több ezer méter magasban lebegő, szaknyelven szólva „lenticularisokat", lencsefelhőket.
