CSEKE GÁBOR: A titokzatos, száz éve feltárt Machu Piccsu

Hiram Bingham és öszvére

Száz éve fedezték fel a földkerekség e ma is titokzatos, ellentmondásos és tisztázatlan múltú romvárosát, amely sok-sok évszázadon át rejtezett anélkül, hogy az emberiség tudott volna róla. Ahhoz képest, az elmúlt száz évben - ennyi telt el ugyanis azóta, hogy az amerikai Hiram Bingham rábukkant a perui Andokban fekvő inka romvárosra - eléggé sikerült kiaknázni a hely tudományos-turisztikai jelentőségét és vonzerejét s kiépíteni egy olyan infrastruktúrát, amelynek révén a több mint 2430 méterrel a tengerszint felett található romváros jelenti Peru legforgalmasabb turisztikai látványosságát. 1983-ban a világörökség részévé nyilvánította az UNESCO, 2007-től pedig  a Világ Hét Új Csodája közé választották.


Létrejöttét a 15. századra teszik, a két híres inka uralkodó, Pachacutec, (nevének jelentése: "aki megrázza a Földet") és fia, Tupac Yupanqui idejére teszik, de ezen túl az elméleteknek se szeri, se száma. Odáig menően, hogy akadt kutató, aki a huszadik század hatvanas éveiben, expedíciói nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a Machu Piccsu szomszédságában található értékek tulajdonképpen egy hajdani virágzó, magyar gyökerekre utaló indián kultúra maradványai! Olyan barlangrendszerre bukkant, amelyet szerinte több mint fél évszázada emberi szem nem láthatott.


Móricz - az interneten keringő információk és hivatkozások szerint - először 1964-ben Argentínában és Paraguayban, 1965-ben Bolíviában, 1966-ban Peruban, 1967, 1968, 1969, 1970 és 1971-ben pedig Equadorban végzett kutatásokat. Járt a Titicaca-tónál, majd a Tihuánaku romvárosban. A közeli hegyekben található barlangokról azt állítják az indiánok, hogy azokon át el lehet jutni Cusco városába. Kutatott a cuscói Naptemplom föld alatti járataiban is. A Cuscóhoz közeli Sakszauáman sziklavárában meg is találta az egyik föld alatti barlang bejáratát, amelyről az a legenda, hogy ezen az alagúton át közlekedtek a papok a cuscói Naptemplom, Sakszauáman és Machu Picchu-i erődváros között. Sajnos a magyar kutató alig néhány száz métert tudott csak előrejutni, mert annak további részét omlás zárta el.


Móricz Jánosnak - másképpen Juan Móricznak - merész és vad elméletével sikerült megdobogtatnia a kalandos szenzációkra éhes honfiszíveket, s most sokan úgy tekintenek az inka történelemre, mintha az a magyar őshaza történetének egyik kései alfejezete lenne.

Hiram Bingham 1912-es helyszíni felvétele 

A száz éves felfedezés maga is a véletlennek köszönheti, hogy ma egyáltalán megemlékezünk róla. A Hawaiból származó, misszionárius családban született Hiram Bingham a Yale egyetem professzoraként, nagy gyanútlanul expedíciót vezetett a perui hegyvidéken. A női nemet rajongásig kedvelő, de a kalandos kutatómunkát is igen kedvelő professzor áldott szerencséjének köszönhetően nagyszerű, kettős haszonnal kecsegtető házasságot kötött: 1900-ban elvette a Tiffany-ékszerek örökösnőjét, Alfreda Mitchellt, a pompás vagyonból pedig nyugodtan pénzelhette kutatói szenvedélyeit, úgyhogy hamarosan felhagyott a tanárkodással. Minden vonalon bejött hát neki. Teljesítménye önmagában is látványos:  1906-ban végigjárta Simón Bolívar venezuelai és kolumbiai útját, 1909-ben a dél-amerikai történelmi kereskedelmi útvonalakat kutatta Buenos Airestől Limáig, majd tovább Cuzcóba. 1911-ben egy kisebb expedíciót indított, mert meg akarta találni az "elveszett várost", Vilcabambát, II. Manco Capac inka uralkodó utolsó rejtekhelyét, aki a spanyol hódítókkal harcolt 1530-as években. 

Amerikai emlékbélyeg Bingham tiszteletére

Bingham kis csapatával Cuzcóból egy Mandor Pampa nevű kis településre indult (öszvérháton), és egy helybéli farmer fákkal benőtt romokról mesélt nekik. Ebből lett Machu Picchu, vagyis Öreg hegy. Másnap, szakadó esőben csak egy kísérővel ketten másztak fel a csúcsra, ahol Binghamnek elállt a lélegzete. Körbejárva a teraszokat feltárultak előtte az inka építészet legszebb példányai. Bingham azt hitte, megtalálta Vilcabambát és ebben a tévhitben halt meg 45 évvel később. A hely örökre rabul ejtette, újra és újra visszatért és több ezer fotót készített. Bingham ezzel világhírű lett, s ennek köszönheti, hogy egy Hold-tenger is viseli a nevét, sőt, a később kitalált kalandor-professzorról, Indiana Jonesról Georges Lucas által készített majdani filmsorozat főhőse is sokat őriz prototípusa, Bingham professzor legendás alakjából.


Pablo Neruda Nobel-díjas költő versciklusa (A Macsu Pikcsu ormai) jelzik, hogy a kaland egzotikumán túl a világon egyedülálló történelmi lelet komoly spirituális értékrendje benne él a délamerikai emberek szellemvilágában, amelytől immár lehetetlen elvitatni.


(A vershez kattints a További bejegyzések-re)