JENS BJERRE: Vad Új-Guinea (3)

Pigmeus szépségek fürdője

Új-Guineában útnak indul a felderítő expedíció. Előbb repülőgépről tájékozódnak a népszámlálás lehetőségeiről, aztán beveszik magukat a dzsungelbe: kuruzslók, vad törzsi szokások és háborúságok kellős közepébe. A néprajzos, miközben jellegzetes tárgyi emlékeket gyűjt, ugyanakkor olcsó gyöngyöket, csecsebecséket, kéeket osztogat a lakosoknak, megismerkedik a sziget természeti ritkaságaival is.


*


Néhány nappal később, amikor Mizio-völgyi expedíciónkról már visszatértünk a laiagami járőrtámaszpontra, egyik este Dennys-szel a Lagaip-folyó kezdetleges fahídján álldogáltunk.


- Tud arról, hogy körülbelül tizenkét mérföldnyire innen a folyó egy hegy alatt folyik? - kérdezte. - Ez egyedülálló természeti jelenség. A folyók rendszerint megkerülik a hegyeket.

JENS BJERRE: Vad Új-Guinea (2)

Szépséges vízesés Nyugat-Tahitin

A Déli-tenger legtöbb szigete gazdagon meg van áldva idillikus természeti szépségekkel, Tahiti azonban valamennyit felülmúlja. A szigetet megszámlálhatatlan kék lagúna öleli körül, amelyeket korallzátonyok védelmeznek, megtörve és nyugodt ritmusú fodrozódássá szelídítve az óceán hatalmas hullámait. Mindenütt trópusi bőség és gazdagság: virágzó fák és bokrok, mályva, jázmin, gardénia és bougainvillea, kókuszpálma, banán, narancs, mangófa, dinnye és kenyérfa. Száz mérföldnyi műút futja körül csaknem az egész szigetet. A népesség fele Papeetében lakik, a többi a hegyek lábánál húzódó lapos parti sávok hívogató kis falvaiban él. Mindenütt gitárszó és nevetés hangzik fel, mindenütt barátságos emberek mosolyognak, hajukban virág.


A sziget vulkanikus eredetű, és a közepe csaknem lakatlan, mert hegycsúcsok tömkelege borítja, amelyet szakadékok és hasadékok, meredek sziklák s a legdúsabb trópusi vegetációval benőtt szurdokok és völgyek tesznek áthatolhatatlanná. Itt-ott kis folyókra, vízesésekre és csöndes erdei tavakra bukkanunk. Helyismerettel rendelkező vezető segítségével kétnapi gyaloglás és hegymászás árán megláthatjuk a sziget közepén a világ egyik legszebb hegyi tavát, a Vaihiriát.

JENS BJERRE: Vad Új-Guinea (1)

Tahiti szépséges partjai

A szerző néprajzi kutató, több kutatóúton járt Új Guineában, ahol a 20. század ötvenes éveiben az ausztráliai hatóságoknak segített az addig még földerítetlen területek felkutatásában, népszámlálási adatainak rögzítésében. Útban  a világ második legnagyobb szigetére, egy időre megálltak Tahiti szigeténél is.


Kikötöttünk Tahitin, és ez a partraszállás olyan volt, mint valami közjáték.


A Déli-tenger paradicsoma először sötét árnyékként tűnt fel a horizonton, mert kora reggel közelítettük meg a szigetet. A derengésben az árnyék szemlátomást növekedett, és meredek, zöld hegyek formáját öltötte, amelyeket hullámtörőként fehér korallzátony vett körül. Amikor a hajó egy órával később beúszott a csöndes, kék lagúnába, egy sereg vidám, világosbarna bőrű ember jelent meg üdvözlésünkre a rakparton - kezükben virágfüzér. Amióta az első hajós átszelte a Csendes-óceánt, ez a kis sziget a világ minden sarkából vonzotta és inspirálta az embereket. Ez az a hely, amelyet Gauguin megfestett, amelyet Pierre Loti megénekelt, amelyet Norman Hall és Charles Nordhoff dél-tengeri románcaiban megörökített.