Eötvös egyike volt azon nagy magyar triásznak, mely a hegymászás klasszikus korában a külföldiekkel teljesen egyenrangú volt, s akik hegymászó körökben ismertté tették a magyar nevet és mindörökké fémjelzik a magyar hegymászást.
Eötvös Loránd, Déchy Mór és Jordán Károly volt ez a három kiváló hegymászó. Érdekes, hogy mindhárom tudós, akadémikus, s az ifjúság barátja és nevelője volt. Jordán a Tátra, Déchy a Kaukázus, Eötvös pedig a Dolomitok nagy feltárója volt. Nevéhez főleg a Cadin csoport feltárása fűződik, de igen nagy szerepet játszott a Sexteni Dolomitokban is. Neve a Dolomitokban épp oly halhatatlan, mint Grohmann, Sandtner, Winkler és az Innerkoflerek neve. Halljuk csak, hogyan ír róla Adolf Stois a "Die Erschliesser der Berge" című tanulmányában:
"A Dolomitok keleti részében már a 70-es évek végén fellépett egy hegymászó, aki oly rendkívüli sikereket ért el, ami őt a legjobbakkal legalábbis egyenrangúvá tette. E nagy hegymászó neve: Eötvös Loránd. Ő azon szerencsések közé tartozott, akit a szerencse oly sikerek eléréséhez segített, melyek sok elõdjének kívánságlajstromán ott szerepeltek."
Hegymászó működéséről a rendkívül kevés adat miatt pontos mérleget alkotni nem lehet. De kutatásaim eddigi eredményei nemcsak nagy, hanem páratlanul gazdag életműre is engednek következtetni. Óvatos becsléseim szerint magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehető. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg.
Eötvös már 18 éves korában 1866. augusztusában kéthónapos olasz-svájci túrára indult. Augusztus 26-án a Piz Languard 3266 m sziklapiramisát mássza meg. Szeptember 6-án a 2541 m Egisshorn a cél. A két hónapos túra fénypontja azonban Nyugat-Európa második legmagasabb csúcsának a 4638 m magas jégkolosszusnak, a Monte Rosának, a megmászása volt.
Első megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - kb. 25-30 lehetett. Kb. ugyanennyi csúcsra mint második, harmadik vagy negyedik jutott fel. Ő maga mondta el egyszer, hogy a Croda da Lagot, a Zinnéket és a Sorapist 15-15 alkalommal mászta meg, a Monte Cristallot 19-szer. A Cadin csoportnak minden egyes csúcsát és hágóját megmászta. Ezen hegycsoportban és egyebütt is végzett hegymászó és feltáró érdemeinek elismeréséül a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el, s a 2837 m-es csúcs ezt a nevet ma is büszkén viseli.
Lányai, Ilona és Rolanda elszántan, nagy sikerrel űzték maguk is apjuktól örökölt hegymászó szenvedélyüket.
(Forrás: Bucsek Henrik - Fizikai Szemle, 1969 / 8. sz.; Hegymászó Híradó, 1973 / 3. sz.)
A Cima di Eötvös
( Eötvösspitze, Második legmagasabb vagy délnyugati Cadin-csúcs) 2837 m.
A csúcs, amely csak néhány méterrel alacsonyabb, mint a csoport legmagasabb pontja, melytõl a Nagy Csorba választja el, dél felé a Cadino di Maraja-ig leszakadó falával a csoport legnagyobb letörését formálja. Északnyugati és nyugati falai, melyek Nevaio és Forcella di Nevaio felé esnek, kevésbé magasak. Az Eötvös-csúcs azonban még ezen oldalak felõl szemlélve is egyenrangú termetet mutat a Cima Cadin di San Lucano csúccsal.
Ezt a csúcsot méltónak tartom arra, hogy a szép hegyek között az Eötvös nevet tartósan megõrizze, mivel névadója egy negyed évszázad óta kutatóként és felfedezõként tevékenykedik. E névhez kapcsolódik a Dolomitok leghíresebb csúcsainak - Cima Dodici, Cima Undici, Croda da Lago a Cadini csoport csúcsai - sokaságának elsõ megmászása is.
(Forrás: Ad. Witzenmann. 1902)
Illusztráció: Eötvös Ilona és Rolanda báró Eötvös által készített sztereó fotón a messzi hegyeket kémleli
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése