2015. április 14., kedd

BALÁZS ÁDÁM: Gyógyító lovag a Kanári-szigeteken

A Hispániában élő magyarok, illetve magyar származásúak száma félezerre tehető. Többségük Madridban él, mint a két legismertebb spanyolországi magyar: Puskás Öcsi, a legendás hírű labdarúgó és Juan Gyenes, a királyi család fotográfusa. De van magyar kolónia a katalán „fővárosban", Barcelonában is, továbbá a Földközi-tengeri ismert üdülőhelyen, Benidormban. Még az ország legdélibb tartományában, az északnyugat-afrikai partok közelében lévő Kanári-szigeteken is tucatnyi magyar család telepedett le. Találunk közöttük autószerelőt és hivatásos vadászt, elektroműszerészt és tanítónőt, építészmérnököt és szállodaigazgatót. Meg egy különös sorsú orvost, Györkő-Györkös Sándor professzort. A gyógyítás „lovagját".

A könyvespolcon magyar nyelvű orvosi szakirodalom, a falat Magyarországról és Erdélyről készült régi metszet díszíti. Az asztalon a Dunántúli Napló friss számai. Egy pillanatra a pécsi Tettye lankáin érzem magam, vendéglátóm szűkebb pátriájában.
Ám a domboldalon épült ház ablaka alatt nem dunántúli mandulafák hajladoznak, hanem égbetörő kaktuszbokrok, karcsú dragok és érett fürtű banánfák. Az örök tavasz szigetén vagyunk, dr. Györkő-Györkös Sándor portáján, a Kanári-szigetek fővárosában, Las Palmasban. Az Atlanti-óceán közepén lévő, hét kisebb szigetből álló szigetcsoport ókori neve: Insulae Fortunatae - a Szerencsés Szigetek. Homérosz „Elíziumi mezői", Hésziodosz „Heszperidák kertje" valószínűleg mind a Kanári-szigetek lehettek. Platón szerint ezen a helyen volt az Atlantisz-sziget, amelyet az istenek büntetésből elsüllyesztettek.
Jóllehet a Kanári-szigetek létezéséről már az ókorban
tudtak, csak a XIV. századtól kezdve lett a „civilizált" világ része, amikor - az észak-afrikai eredetű guancs őslakosság ellenállását legyőzve - a spanyol koronához csatolták.
Amikor Györkő-Györkös Sándor legutóbb Magyarországon járt - 1983 nyarán a Magyar Orvosok Tudományos Találkozóján -, a „Kanári-szigetek bioklímája és orvosi kihasználhatósága" címmel tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián. Zsúfolt programja miatt akkor nem találkozhattunk.
Vajon felismerjük-e egymást a Las Palmas-i repülőtér forgatagában? A telefonon megbeszélt járattal érkezem, hónom alatt - különös ismertetőjelként - hazai újságokat szorongatok. S már indul is felém, ruganyos léptekkel, egy kockás kabátot viselő, hófehér hajú úr.
Átrobogunk a városon, szerpentinút vezet a magas kőfallal védett hegyi házhoz, amelyet a kíváncsi szemek elől szinte teljesen elrejt a színpompás, buja trópusi növényzet. Fölöttünk a helyi temetőkert, alattunk Las Palmas esti fényei. A különös alaprajzú épület valamennyi helyisége egy belső kertre nyílik.
- Hogyan kerül egy magyar orvos a Kanári-szigetekre?
- Pécsett születtem 1911-ben, régi nemesi családban - mondja a csöndes, halk szavú professzor. - Hadiárva lettem, mert édesapám - aki vegyészmérnök volt - a piavei ütközetben meghalt. Édesanyám viszont idős kort ért meg; nemrégiben hunyt el a szlovákiai Tornócon.
-  Szülővárosomban kezdtem tanulmányaimat, majd a budapesti Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát 1935-ben. A Nékám professzor által vezetett bőrklinikán tanultam tovább. Akkoriban - mint pályakezdő bőrgyógyász - nem kaptam megfelelő állást, ezért Hamburgba mentem, a Trópusi Intézetben képeztem tovább magam, majd egy német hajózási társaság orvosaként kezdtem dolgozni. 1936 nyarán kikötöttünk a Kanári-szigeteken. Meglátni és megszeretni - valóban egy pillanat műve volt. A szigetek szépsége elvarázsolt és a szubtrópusi klíma számos lehetőséget kínált szakmai kutatásokra is. Ez a „partraszállás" egyébként a spanyol polgárháború kitörése előtti hónapban történt, azóta itt élek - több mint fél évszázada!
Különleges ízű falatok kerülnek az asztalra. A méz, a sajt, a narancssaláta, de még a levesbe tett kukoricapép is saját készítmény. A ház asszonyát, Gálocsy Juditot dicsérik. 1956-ban egy brüsszeli konferencián ismerkedett meg férjével. Akkoriban tolmácsként dolgozott. Ma már minden idejét az unokák nevelésének és az óriási kert gondozásának szenteli. A család méhészkedik, kecskét is tart. Továbbá négy kutyát, néhány sündisznót és sok kanárimadarat. Mindig azt hittem: ezekről a pintyfélék családjába tartozó, kedves, színes madarakról - a kanárikról - nevezték el az itteni szigeteket.
- Éppen fordítva - mosolyodik el vendéglátóm. - A madarakat nevezték el a szigetről.
A professzor igazi ezermester, ezt bizonyítja a jól felszerelt asztalos- és autószerelő műhely. S amire talán a legbüszkébb: a fiával közösen épített víztároló medence és öntözőcsatorna. (Ifjabb Györkő-Györkös Sándor nemrégiben vette kézhez kertészmérnöki diplomáját.)
A Kanári-szigeteken a víz a legnagyobb kincs, mert nagyon kevés a csapadék. A legtöbb kutat őr vigyázza, hogy csak a helyi lakosok húzhassanak vizet belőle. Sajnos a banánfák helyére hamarosan káposzta kerül, mivel az kevesebb vizet igényel.
A gyönyörűen gondozott kert egyik ékessége a sárkány-fa. Törzsének felülete ráncos, kicsordul rajta a gyanta. Szétnyíló ágai sűrű hálózatot alkotnak, a fa lombja szabályos korona. Mint a professzortól megtudom, gyantás levét a guancs őslakosok - piros színe miatt - vérnek nevezték és halottaik bebalzsamozására használták.
A kertgondozásban, a ház körüli munkákban a professzor leánya, Zsuzsa is segít. Ő már itt született, soha nem járt szülei hazájában - ám tökéletesen beszél magyarul.
- Nővérként dolgozom egy röntgenintézetben - meséli ízes dunántúli tájszólással. - A férjem spanyol, három kisgyermekem - Zsuzsi, Sárika és Gyuri - még keveset tud magyarul. Édesapám arra biztat: ha nagyobbak lesznek, küldjem őket Magyarországra, nyelvet tanulni.
Az 1500 négyzetkilométer nagyságú központi szigeten örök a tavasz. A trópusi növénypompa még az országutak szélét is szinte botanikuskertté varázsolja. Györkő-Györkös professzor mint a tenyerét, úgy ismeri az eldugott falvakat is. A legérdekesebb látnivalóknál ki-kiszállunk a kocsiból: a guancs őslakosok által a vulkanikus tufába vájt barlangoknál vagy a terori templomnál, ahol Zsuzsát keresztelték, s ahol a XVII. századi barokk oltáron a sziget védőszentje - Nuestra Senora del Pino - őrködik. Felkeressük azt a kápolnát, ahol - a hagyomány szerint - Kolumbusz utolsó imáját mondta, mielőtt elindult felfedező útjára, majd egy őskori - ma már kihűlt - vulkánkráter tetejéről tekintünk szét. Egyes geológusok szerint a szigetek egy régi kontinens maradványai, mások úgy vélik, hogy vulkánkitörések folytán emelkedtek a felszínre.
- Látja, ott azt a hosszú, sárga épületet? - fordul hozzám a professzor. - Az a leprakórház, amelyet tíz esztendeig igazgattam. Többnyire térítés nélkül gyógyítottam a betegeket, ezért tagjai sorába fogadott a katolikus nemesek lovagrendjének, a Máltai Lovagrendnek gyógyítással foglalkozó egylete. Névjegykártyámon máig is használom ezt a kitüntető titulust: „a Jeruzsálemi Szent Lázár rend lovagja."
Barangolásunk utolsó állomása a Las Palmas-i Plaza Argentína. A pálmafákkal körülölelt tér közepén emelkedő templomot Árpádházi Szent Erzsébetről nevezték el! A névadó kis szobra a bejárat fölött látható.
- E templom 1938 óta viseli a magyar szent nevét - emlékezik Györkő-Györkös Sándor. - Jó barátságban voltam a szigetek akkori püspökével, s ő ezzel kedveskedett nekem...
Györkő-Györkös Sándor nyugdíjas, de ma is minden délután rendel. Az üdülőközpontban lévő rendelő falait pécsi és budapesti professzorok arcképei, a madridi és a hamburgi orvostudományi egyetemek diplomái, kitüntetései díszítik. A betegekkel zsúfolt rendelő ajtaján - a spanyol nyelven felsorolt titulusok alatt -, a névtábla alján ez áll: magyar orvos. Bizonyára nagyon kevés olyan beteg lépett be ezen az ajtón az elmúlt évtizedek során, aki ismerte volna ennek a magyar nyelvű táblácskának a jelentését.
„Magyar orvos." Bizonnyal tisztelgés ez az apró külsőség is; emlékezés a pécsi nevelőkre, tisztelet a szülőföldnek, a magyar orvostudománynak.
- Amíg a leprakórházat vezettem, nem folytathattam magánpraxist - meséli, amikor munkájáról kérdezem. - Állandóan jártam a vidéket, felkutattam a leprás betegeket. Régebben több napig tartott egy-egy hajóút, ma már rendszeres repülőjárat köti össze a szigeteket.
- A fennmaradt csontvázakból és koponyákból megállapítottam, hogy az afrikai eredetű guancs őslakosságnak - amely nem hajósnép volt, hanem a hegyi barlangokban élt - kétféle betegsége volt: a tuberkulózis és a szifilisz. A mai bőr- és nemi betegségek Kolumbusz előtt is megvoltak, a leprát viszont később hozták be Marokkóból. 1556-ban már létezett egy lepratelep Las Palmasban.
- A leprakórház vezetése mellett az itt működő hat külföldi konzulátus orvosa voltam. Ha olyan hajó kötött ki, amelyen nem volt orvos, nekem kellett megállapítanom, hogy a beteget jelentő matróz nem szimulál-e.  Sokan ugyanis olajat csöppentenek a fülükbe, hogy az megdagadjon. Számos egyéb trükk is létezik.
A rendelő tulajdonképpen egy többszobás lakás, gyógyszerekkel zsúfolt helyiségekkel és kis laboratóriummal.
-  Gyógyszerek konzerválásával is foglalkozom. Ha nálunk egy gyógyszer bomlás nélkül megmarad, akkor a világ bármely részén tárolható. Ezen a polcon például a hajdani Richter Gedeon gyógyszergyár több mint fél évszázada készült termékeit őrzöm, legtöbbjük még ma is használható lenne.
Az egyik sarokban hordozható lézerkészülék, a budapesti Magyar Optikai Művek terméke.
- A világon először használtam lézert a nemi betegségek -  főképpen a szifiliszes fekély - gyógyításában. Most a Kanári-szigetek bőr- és nemi betegségeinek atlaszát állítom össze, hamarosan nyomdába kerül.
- Kutatási témáim jelenleg főképpen a bioklimatológia gyűjtőfogalmába tartoznak; azt vizsgálom, hogy a különböző mikroklímák miképpen hatnak az emberi szervezetre. A Kanári-szigetek éghajlata - szaknyelven szólva - tengeri típusú, szubtrópusi klíma. A hőmérséklet egész évben alig változik: januárban is húsz fok felett marad, és augusztusban sem emelkedik huszonhét fok fölé. Vagyis inkább napszakonként, mint évszakonként van némi ingadozás. Mivel a légköri nedvesség magas, a légköri nyomás is állandó. Az esőzés ritka, a ciklonok a passzát szelek hatására legyengülve érvényesülnek - egyszóval az erős időjárásváltozás itt ismeretlen. Az elmondottakból következik, hogy a szigetek különösen alkalmasak mikroklimatikus gyógyintézetek elhelyezésére.
Györkő-Györkös Sándor nemrégiben az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezetet alapított, a turisztikai orvostudományét, amely a nemzetközi turizmus során felmerülő orvosi ellátás gondjaival foglalkozik.   A magyar IBUSZ és a finn KUONI utazási irodák közös kiadásban jelentették meg hatnyelvű orvosi szótárát. Ez a külföldön megbetegedő turisták és az adott ország orvosai közötti érintkezés során szükséges legfontosabb orvosi kifejezéseket tartalmazza; spanyol, német, angol, olasz, francia és magyar nyelven. A szótár elkészítéséhez az adta az ötletet, hogy a professzor rendszeresen találkozott az évente idelátogató több mint négymillió turista nyelvi-megértésbeli nehézségeivel.
(...)
Györkő-Györkös Sándor otthonának bejáratánál felirat hirdeti: „VILLA HUNGRIA". Alatta színes kerámia -portugál művész munkája - Szent István arcképével.
- Becsülöm és szeretem azt az országot, amely befogadott - vallja a professzor. - Ugyanakkor sohasem felejthetem el szülőhazámat. Mindig az volt a célom, hogy saját kezem munkájával és tudásommal dicsőséget szerezzek a magyarságnak.

Forrás: 22 távoli történet. Magyarok a nagyvilágban. Budapest, 1988.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése