Nagyjából ezen a helyen a színház felépítéséig a Rózsabokor sörcsarnok épülete volt.
Ezt az új ingatlant a városháza részéről 1902. október 11-én vették át, amint arról beszámolt a Nagyváradi Napló is:
„A Bemer téri kis cukorpalota teljesen elkészült, november elsején beköltöznek a lakók. A földszintet az EMKE kávéház foglalja el, amelyet Stern Herman régi kedvességével s tapasztalatával fog vezetni. A félemeleten a játszószobák, s a zenekar foglalnak helyet, legfelül vannak a magánlakások. A kávéház úgynevezett jugendstilben van berendezve, s igen szép falfestmények díszítik. A város részéről Szűts Dezső és Lovass Zsigmond tegnap vették át az épületet, melyet a jövő héten már elfoglalnak a lakók."
Az EMKE kávéház ünnepélyes megnyitóját 1902. december 10-én tartották. Ebből az alkalomból két napilap is fontosnak tartotta, hogy beharangozza az eseményt:
„Pár éve még Nagyváradnak nem volt egyetlen modern kávéháza sem" - kesergett a Nagyváradi Napló egyik cikkírója, majd így folytatta: „Két év óta a kényelmes, fényes és előkelő Royal hozott össze bennünket. Ma, szerda este egy új, előkelő kávéház nyílik meg Nagyváradon. Az Emke ez, a népszerű Stern Herman kávéháza. Igazi modern kávéház. Kissé szecessziós vonalaival izgató, de színeivel kibékítő. Szinte túlságig luxóriozus és mégis nagyon barátságos hangulatú. Specialitása a karzat, a fényesebbnél fényesebb szeparék. Ma este bizonyosan ott lesz tout Nagyvárad. Nem kell hát aprólékosabban leírni az Emkét. Megjósolni sem nehéz, hogy kedves, népszerű és előkelő találkozóhely lesz."
De bizony le kellett volna írni aprólékosan, mert mára már semmi sem maradt a kávéház belső beosztásából és abból a „szecessziós vonalaival izgató" dekorációjából...
A Nagyváradi Napló riportere szerint: „Stern Herman, a népszerű kávés, mindenki kedves Herman bácsija nagyon ismeri a közönséget, a mai kényelmet sóvárgó, idegembert. Erre vall a kávéház mesés konforttal való berendezése, mely egyik látványossága a városnak. A fényes új kávéház, melynek érdekes stílusa, pazar felszerelése meglepő, ma szerdán este nyílik meg a közönség számára."
Stern Herman nevével korábban a Korona - régebben Magyar Korona — kávéháznál találkozhatunk, annak volt bérlője, majd a tulajdonosa.
De ha már szóba került a népszerű kávés neve, álljon itt Nagy Andor egyik írása, mellyel az EMKE első tulajdonosának állított emléket: „A testes kávés, a magyarruhás Stern Herman, a váradi 48-asok törzsökös oszlopa, nem hiába büszke rá. Különben is, nagy csata ez a kávéháznyitás. A csata még az angol—búr háborúval kezdődött. Stern Herman, aki akkor a {Szent László téri) Korona kávéház tulajdonosa volt, Rendes Szidorban ismerte fel ellenfelét, a Nagyvásár téri Lloyd kávéház tulajdonosában. Rendes angol zenekart hozatott, Stern Herman búr zenekarral tromfolt rá, amivel egyébként dacos szép világnézetének is kifejezést adhatott. No, de itt most gyorsan halad az idő: Rendes Szidor áttelepült a Bemer térre, most a Royal az övé. Kivágta erre Stern Herman is a rezet, itt van ő is, itt néz farkasszemet a Royallal, a valóban szép kávéházából, melynek a dicső Emke a neve."
A történelmi hűségnek tartozunk azzal, ha megírjuk azt is, hogy a megnyitót követő napokon az EMKE-ben Bura Károly zenekara, majd Dula Miklós zenekara játszott.
Hamar ideszokott Ady Endre is, akinek rövidesen a törzshelyévé is vált. Megfigyelte a körülötte zajló eseményeket, s megtörtént — amint az alábbiakban is olvasható —, hogy cikk lett belőle. „Beszélgetés a kávéházban" címmel az alábbi tárcát közölte Ady a Nagyváradi Napló 1903. szeptember 6-i számában:
„Apa és fiú fagylaltot esznek az egyik Bemer téri kávéház előtt. A mama a kisleányát vitte beíratni a polgári iskolába. A kisebb fiú a gimnáziumban van. Talán éppen a megnyitó ünnepen. Az apa és gólyajogász fia beszélgetnek.
- Az indexedet nem írták még alá?
- Még nem is írhatták apám.
- Sokan vagytok?
- Sokan. X professzor azt mondja, hogy megint sok a zsidó.
- Hajh, ők mindenütt sokan vannak. Barátkoznod nem okvetlenül kell velük, de lefőzhetni lefőzheted őket...
Az ifjú mosolyog s egy feltűnően öltözött hölgyet igyekszik szemtelenül nézni. Az apa folytatja:
- Jól megválogasd majd a társaságot. Ez a jogakadémia mégiscsak jobb hely, mint akár a kolozsvári egyetem, akár a debreceni akadémia. Itt még mindig tudnak válogatni, s különbséget tenni az emberek között. Csak ügyesen, fiú. A veni sancte-n [misével egybekötött ünnepélyes tanévnyitón] ott légy...
Megérkezik a mama és a kisleány, később a gimnazista. A mama boldog. A kisleány nagyon előkelő családok leányaival barátkozott össze. A gimnazista is boldog. Ezelőtt két nappal letette a pótvizsgát, s nem kell ismételnie, mint már kétszer. Legboldogabbak a papa és mama. De legeslegboldogabb a gólyajogász. Délután utaznak papa és mama. Arra a bodegai korhelykedésre gondol, melyet előre megbeszéltek kis és nagy pattyantyúi Pattyantyús Pistával és a Nemesrévy Bandival..."
 |
| Ady és Léda |
… Fehér Dezsőné mutatta be egymásnak a két fiatalt. Érdekes, hogy úgyszintén Fehérnének volt döntő szerepe abban, hogy Ady később megismerkedett Boncza Bertával, akit feleségül is vett. De ez már egy másik történet, amely csak annyiban kapcsolódik az EMKE-hez, hogy amikor fiatal házasokként Csúcsáról Váradra látogattak Fehérékhez, minden alkalommal beültek ebbe a kávéházba is.
(Folytatjuk)
Forrás: Péter I. Zoltán: Főúr,
fizetek! Kávéházi élet Nagyváradon, a Monarchia idejében. Várad
– Libro Noran 2013
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése