Az alábbi igen sikerült metsz-
vény mutatja tisztelt olvasó-
inknak a nemzeti vállalkozási szellem két legnagyobbszerü emlékét, a lánczhidat és az alagutat.
Mindkét vállalat a feledhetlen gróf Széchenyi István eszméje volt, ez utóbbit akkor, midőn ama nagy férfiu a vállára nehezült teher alatt összeroskadt, Ürményi József, derék hazánfia karolta ujra fel, s a mű, melly tavaly nyáron kezdetett meg, egy év alatt befejeztetéséhez áll közel.
E vállalat sikerét, és a kiviteléhez tartozó adatokat lapjaink legközelebbi számában fogjuk megismertetni.
Lapjaink mult számában közlők az alagut rajzát, a millyen az teljes bevégeztetésekor fog lenni, leirásával kénytelenek voltunk addig késni, mig az alapos adatokat megszerezhettük. Azon legelső eszme, miszerint a lánczhidról egyenesen a Krisztinavárosba lehessen jutni a várhegyen keresztül, a hazára nézve olly jótékony emlékü gróf Széchenyi Istvánnál keletkezett, kinek inditványára épült maga a lánczhid is, bátran számitható a világ nyolczadik csudájának, mert illy széles és mély vizen keresztül olly roppant müvet nem mutathat fel sem az ó, sem az uj világ.
A közbejött évek zivatarai háttérbe szoriták az alagut eszméjét, Széchenyi letünt a tettek mezejéről, mig 1852-ben cs. k. kamarás, Ürményi József ur fáradatlan buzgalma s hazafiui törekvéseinek sikerült a vállalat életbe léptetni, s egy részvényes társulatot alakitani az alagut létrehozására. Elnökeül az inditványozó főur választatott meg, a roppant mü gyakorlati kivitelével pedig, a lánczhid épitéséről magasztalva ismert derék épitészünk, Clark Ádám bizatott meg, kinek remek terve szerint történt az eddigi müködés, s az ő buzgó müvezetése mellett folynak a további munkálatok.
Az alagut iránya tökéletesen megfelel a lánczhidénak, ugy hogy ha Pesten a Nákóház előtt megállunk, a lánczhidon és az alaguton keresztül egyenesen a budai Horvátkertbe fogunk láthatni, sőt ha a Horváthkert derék tulajdonosa, a szándéklott átjárást létesitendi, akkor e látvány végpontját épen a Krisztinavárosi füstfaragó-kápolna fogja képezni.
Hossza e münek lesz 180 öl, tehát csak 20 öllel kevesebb, mint a lánczhid; széle 5 öl, magassága a bejáratoknál öt és fél öl, melly mindig kissebbedve, középett csak négy ölet képez, melly azonban igy is templomszerü magasság marad. Ez alagut tehát, ha hosszuságára nem is, de aránylagos kiterjedésére nézve ritkitja párját Európában.
A munkálatok 1853. február 10-én kezdődtek meg, egyszerre három oldalról, ugymint Pest és Buda felől, és felülről, a budai Györgytérről egy 27 ölnyire lefelé vágott akna által.
A Pest felől folyó munkálat az aknából visszafelé haladóval még azon év augustus 17-kén találkozott, a Krisztinaváros felőli pedig october 25-én, melly áttörés nagy ünnepélylyel ment végbe. Az egész keresztülfurás hét és fél hónap alatt történt meg.
Az átfurt hegy kevés kivétellel, kemény agyagkőből áll, mellyet általában lőporral kellett szaggatni, melly lőport, mintegy 800 mázsát Ő cs. k. Felsége legmagasabb kegyelméből a vállalkozók számára ingyen parancsolt kiszolgáltatni.
Ez átvágás még csak olly széles, hogy négy ember haladhat el egymás mellett. Az egész magasság kivágásból ez ideig 24 öl van készen, és faállványokkal ellátva, mikre jő a bolthajtás; az egész alagut végig a legjobbnemü téglákból készült boltozattal levén biztositva örök tartóssága felől.
Az épitéshez szükségelt vizépitészeti meszet magában a hegyben találták az átvágáskor, s ez által a társulat nagy összeget takaritott meg.
Az átjárat két gyalog járdára, s középett egy 20 láb széles kocsiutra lesz felosztva, melly vállalat, mint remélhető, jövő 1855. évi őszig elkészülend.
Addig is folyvást kaphatók részvények, miknek megszerezhetése rendkivül meg van könnyitve az által, hogy a száz forintnyi összeget tiz részletben kell befizetni. Az eddigi munkálatokra még csak most fizettetik be a negyedik részlet.
Ajánljuk a legforróbban e vállalatot hazánkfiai figyelmébe. Hány gazdag község van hazánkban, melly egy-egy részvényt szerezhetne magának, s vagyonosabb polgártársaink meg sem éreznék a megosztott terhet, melly pedig már egy év mulva bőven fizetendi a beléfektetett összeg kamatját.
Hogy mire szükséges pedig nekünk ez alagut, megmondom, nem csupán arra, hogy nemzeti lételünknek egy ujabb maradandó emléke legyen abban, nem csak az, hogy Budapest ezáltal szépül, összeköttetése által első rangu várossá emelkedik; hanem egyenesen hazai népünk anyagi haszna végett.
Budapest piacza egyszerre kétakkora lesz, mihelyt e két város a lánczhid és alagut által egybeforrott, s mentül nagyobb üzlet forgalom, vásár, kereskedés van Budapesten, annál nagyobb a jóllét az egész környéken, mert a vagyoni fölösleg nem szivárog más vidékekre. Ezért Budapest jólléte által emelkedik az egész környék jólléte, s minden olly intézmény, melly e testvérvárost boldogitja, egyenesen a közjóllétet mozditja elő. Ezért még egyszer ismételjük, hogy vagyonos községeink ne mulasszák el az alkalmat résztvenni e kitünő sikerrel haladó hazai vállalatban is.
(Vasárnapi Újság, 1854)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése